– Dr. Nemes Istvánnal beszélgetek, az ITT VAGYOK, ÉS EZ CSODÁLATOS! Az érzelmi intelligencia fejlesztése az óvodában és az elemi iskolában Franz Kett pedagógiájának eszközeivel című továbbképzés képzőjével. Kérlek, mutatkozz be röviden!

– Nemes István vagyok, vallás-történelem szakos tanár, jelenleg az Országos Magyar Továbbképző Központ (OMTK) módszertanosa. Franzzn Kett pedagógus vagyok, vagyis magyarul: képezhetek.

– Kérlek, mutasd be az olvasóknak ezt a pedagógiát röviden!

– A Franz Kett nevével jelzett pedagógia az 1970-es években jött létre Németországban, a nevét az alapítójáról kapta, aki a müncheni egyházmegyében felelt az óvodákért, illetve tanított is a müncheni katolikus szociálpedagógiai főiskolán. Esther Kaufmannal, egy katolikus szerzetesnővel közösen elkezdtek dolgozni egy reformterven, amely az akkori óvodai oktatást hivatott megújítani egyházi kérésre. Az így létrejött pedagógia volt az egyik abból a négy vagy öt pedagógiábólreformjavaslatból, amelyek tulajdonképpen a németországi nagy megújulási hullámban születtek ezekben az években.

Egy olyan pedagógiai rendszert próbáltak létrehozni, amely nemcsak elméleti szinten beszél dolgokróől, hanem a didaktikája is ki van részletesen dolgozva, és ettől sikeres szerintem. Specifikus eljárások vannak, amelyet ez a pedagógia használ, ezért időt és odaadást igényel megtanulni és alkalmazni. Az oktatási folyamat nagyon szépen tervezhető, egymásra épülnek a rétegek, rengeteg eszközt használnak, amelyek közül az oktató választja ki a csoportra szabottan a legmegfelelőbbeket. Ezenkívül nagyon fontos, hogy ez egy kapcsolatpedagógia, az óvodai csoporton belül a nagyrabecsülést, az együttműködést, az egymás értékeinek észrevételét, az inklúziót, a befogadást elősegítő pedagógiai célrendszert működtet, és ehhez a megfelelő didaktikai eszközöket rendeli. Egy másik fontos jellemzője az ún. létpedagógia (németül Daseinspädagogik), amely azt próbálja a gyermekben erősíteni, hogy jó itt lenni egyénként, a csoporthoz tartozni, a szüleimmel, az óvodástársakkal, az óvó nénivel. Ezeket a kapcsolatokat addig kell finomítani, amíg egy olyan légkör alakul ki minden területén az életüknek, amely elősegíti, hogy boldogan éljenek. És ezt óvodáskorban kell kezdeni.

– Milyen nevelési célokat tűzött ki ez a pedagógia?

– A kurzus fő nevelési célja a közösség létrehozása. Gyakran tapasztaljuk, hogy mind az óvodában, mind az általános iskolában nagyon nehezen jönnek létre jó közösségek. Az óvoda és az iskola otthonként kellene működjön, hogy a gyerek érezze, hogy egy nagyobb közösséghez tartozik, meg kell tanulnia belakni a teret, használni azt úgy, hogy közben jól érezze magát. Ez egy hosszabb folyamat, évek telnek el, majd jön a váltás, az óvodásból előkészítős lesz, a negyedikesből ötödikes, a nyolcadikosból kilencedikes, majd jobb esetben egyetemista. Állandó változás, de a csoportdinamika mindenhol ugyanaz. Ez az élet körforgása, állandóan új környezetbe kerülünk, ahol meg kell tudnunk állni a helyünket, alkalmazkodunk. Társas készségek kialakításában, illetve a tanulási készségek kialakításában is egyfajta alapot teremt ez a kurzus. A hely (óvoda, iskola) adott, de éreznie kell a gyereknek, hogy ez a hely az enyém, a miénk, és én is alakíthatok rajta, mégha küzdenem is kell érte. Az élet is hasonlókat tartogat, hát jobb idejében felkészülni rá. Nem szükséges mindig versenyhelyzetben lenni, kell egy közeg, egy atmoszféra, ahol a gyerek jól érzi magát, kibontakozhat, megmutathatja magát anélkül, hogy kicsúfolnák vagy megaláznák. Mindenki értékes, jó hogy együtt vagyunk, hozzunk létre valamit, ami mindannyiunkké.

A másik nevelési cél az az óvodákra jellemző tevékenységi területekhez kapcsolódik. Az ünnepnapok, jeles
napok, a természeti évkörnek a jelenségeivel foglalkozunk. A jelenlegi képzésen az adventi és karácsonyi időszakhoz kapcsolódóan mutattunk be tanulási egységeket.

– Zárásként beszéljünk arról a négy csoportról, amelyet a Bihar Megyei Pedagógusok Háza keretén belül szeretnél indítani ebben a tanévben. Ezekről mit kell tudni?

– Két magyar és két román nyelvű képzést terveztünk erre a tanévre. Az első magyar nyelvűt 2023. november 17-24. között tartottuk meg, sikerrel. A visszajelzésekből azt szűrtük le, hogy mindenki jól érezte magát, s azzal, hogy a foglalkozások végén tartottunk reflexiós köröket, amelyek megkönnyítettéke a hallgatók dolgát. Reméljük, hogy a többi csoportban is hasonlóan viszonyulnak majd a hallgatók.

– Sok sikert kívánok a további munkádhoz.

Az interjút készítette: Demeter Ignác Attila, a Bihar Megyei Pedagógusok Háza módszertanosa.